Az államkincstár csak az államháztartás alá tartozó intézmények tartozásait veszi számba, egy sor kórház pedig már nem ide tartozik, de az adósságuk nekik is nő. Az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint a ki nem fizetett beszállítók közül sok mára már csődközeli helyzetbe került. Rásky László azt mondja, a kormány által nyáron, adósságrendezésre adott 60 milliárd forint főleg bérkifizetésekre ment el.
Szeptember végére meghaladhatja a százmilliárd forintot a kórházak a beszállítóik felé fennálló adóssága, mondta a Szabad Európának Rásky László. Az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint a kórházaknak október végéig legalább hatvanmilliárd forintnyi tartozást rendeznie kellene. Tavaly a hatvanmilliárdos adósság egész évben jött össze, idén ez már május végére megvolt.
Rásky szerint a Magyar Államkincstár kórházadóssági adatai azért nem adnak teljes képet, mert már csak az államháztartás alá tartozó intézmények tartozásait veszik számba. 2021 augusztusában viszont négy egyetemi kórház kikerült az államháztartás alól, ráadásául idén július 1-jétől hat további kórházat csatoltak a négy egyetemi kórházhoz, tehát a MÁK adatai között ezek adóssága sem jelenik meg.
A kórházi beszállítókat képviselő Orvostechnikai Szövetség ezért minden hónapban lekéri az egyetemek előző havi tartozásállományát, így teljes képet kap a tartozásokról.
A MÁK-adatok szerint augusztusra 71,5 milliárd forintra nőttek a kórházi tartozások, az egyetemekkel együtt azonban a kórházak adóssága a szövetség számításai szerint a nyolcadik hónapra 93,7 milliárdra emelkedett, ami történelmi rekord.
Rásky elmondta, szeptemberre még nincs végleges adat, csak október 23. után lesz, de a tagságtól tudják, hogy a beszállítóknak továbbra sem fizetnek a kórházak, ami azt jelenti, hogy havi átlagosan nyolcmilliárdos tartozásnövekedéssel számolva
nagy valószínűséggel szeptember végére meghaladja a százmilliárd forintot a kórházak tartozásállománya.
A kormány nyáron 60 milliárd forintot adott a kórházaknak a tartozások rendezésére, de kormányhatározatban nem rögzítették, hogy csak erre lehet felhasználni a pénzt. Később kiderült, hogy a kórházak nem kapták meg a béremelések fedezetét, ezért az adósságrendezésre kapott pénz nagy részét is bérekre költik a szövetség szerint.
A nyári 60 milliárdból a beszállítók így "lényegében egy fillért sem kaptak." A teljes hazai kórházi rendszerben több mint négyezer beszállítócég működik, ebből körülbelül ezer orvostechnikai, a többi egyéb áru és szolgáltatás, ami a kórházak működéséhez szükséges. Sok társaság csődközeli helyzetbe került, mondta a főtitkár.
Rásky szerint egyértelmű, hogy műtétek maradnak el, ami nemcsak a személyzet, hanem az eszközök és műszerek hiánya miatt is előfordul. Például protézisműtétek csúsznak a speciális egyedi protézisek hiánya miatt, ha a kórház nem fizet előre, a beszállító pedig másképp már nem vállalja. Ám a főtitkár szerint a kormányzati narratívába nem fér bele, hogy nyilvánosan beismerjék a problémákat.
