A gazdaságfejlesztési miniszter szerint az év egészében a magyar gazdaságban stagnálás, jövőre viszont erős visszapattanás lehet, 4 százalék körüli növekedéssel.
Nagy Márton azt mondta, a gazdasági növekedés kulcsa a reálbérek növekedése, ami szeptembertől várható, és nagyjából 2-3 százalékos szinten fenn is marad - figyelembe véve a minimálbér-tárgyalásokat is,
ahol 10-15 százalék közötti minimálbér-emelkedés látszik jövő év januártól.
A miniszter szerint jövőre 5-6 százalékos inflációval számolva 4-5 százalékos, vagy afölötti reálbér-növekedés is lehet. Hozzátette: ez nemcsak a fogyasztást, hanem a lakásépítéseket, a lakásfelújításokat és a használt lakások adásvételét is segíti majd.
Zajlanak a tárgyalások
A szakszervezetek és a munkaadók tárgyalást folytattak a 2023-as bérkompenzációról és a 2024-es minimálbérről, egy 2027-ig szóló bérfelzárkózási programot dolgoznak ki.
Ahogyan arról már beszámoltunk, hamarosan a kormány elé is benyújthatják a koncepciót, és így a 2023-as minimálbérről és a garantált bérminimumról akár október végén is megtörténhet a megállapodás.
Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint a megbeszélés konstruktív volt, ugyanakkor sok területen nem tudtak megegyezni a felek.
Azt is megtárgyalták, hogy a következő két héten belül közös javaslatot dolgoznak ki és egyeztetnek
- a legkisebb keresetűek 2023-as kompenzációs lehetőségeiről,
- a 2024-es minimálbér és garantált bérminimum emeléséről,
- és a 2027-ig szóló bérfelzárkóztatási program koncepciójáról.
Minderről október végéig megállapodást akarnak kötni. Perlusz László arról is beszélt, hogy a 2016-os bérmegállapodástól eltérő lehet a mostani.
